A 11. percben egy szépen kijátszott támadás végén Tököli szerzett vezetést (1-0). Öt perccel később ugyanő egy remek egyéni alakítás után lőtt ballal a kapuba (2-0). Három perccel később újra zörgött a háló: egy szöglet után Tímár bólintott a kapuba (3-0).

És ezzel még nem volt vége: a 24. percben Laczkó tört be a 16-oson belülre, és kilőtte a hosszú sarkot (4-0).

A góloknak is köszönhetően igazán élvezhette a Fradi-tábor a találkozót, amely űzte-hajtotta csapatát, így fantasztikus hangulatban folytathatta tovább a csapat a gólgyártást.

Az újabb gól Tököli nevéhez fűződik: a mesterhármast szerző támadó a 44. percben állította be az 5-0-s félidei eredményt.

A második félidő elején is "nyomtunk": csak a Nagy-bravúrok mentették meg a Tuzsért az újabb góltól. Egészen a 60. percig, amikoris egy kavarodás után Jovánczai lőtt a hálóba (6-0).

Ekkor már hullámzott a stadion, jellemző a hangulatra, hogy a 72. percben esett Tuzsér-gólt – melyet Gergely szerzett – is megtapsolták drukkereink. Nem ez volt az utolsó tuzséri találat, de a következőnek mi is örültünk: 84. percben Mező a saját kapujába talált be (7-1).

Ezzel ki is alakult a végeredmény, bár a hajrában egy Jovánczai fejes még kishíján a kapuban kötött ki.

Csapatunk így 7-1-es győzelemmel hangolt a Nyíregyháza elleni rangadóra. Sikerünk ilyen arányban is megérdemelt.
A csapat dicséretet érdemel azért, mert maximálisan kiszolgálta közönségét, a drukkerek pedig azért, mert a mérkőzés csaknem teljes egészében a Ferencvárost éltette – fantasztikus hangulatot teremtve ezzel a stadionban...